A kunmadarasi községháza előtti téren 1923. november 4-én állították fel Székely Károly szobrászművész alkotását, amely az 1. világháborúban elesett helyi hősök emléke előtt tiszteleg. A műkőből kéászült szobor egy rohamsisakos bakát ábrázol, amelynek magassága 1,8 méter. Az alapzat 1,4 méter magas, elől 1,4 méter széles, oldalt 1,6 méter. A talapzat oldalába vésve olvasható a Nagy Háborúban elesett  277 helyi katona neve. A talapzat elején pedig a Szózat-ból származó idézet olvasható: "Az nem lehet hgy annyi szív / hiába onta vért"

Egy 1923-ban létesített pénzalapból 1940 tavaszán állították fel Tápai Antal szobrászművész "Vész idők véres kardot hordozó lovasa" című szobrát. A bronz lovasszobor a városháza melletti parkban kapott helyett. A talapzat közepén fülkeszerű kiképzésben kapott helyett az a három márványtábla, amelyen a kisújszállási hősi halottak neve olvasható. A névsort Papi Lajos helyi szobrászművész készítette.

1926. május 24-én leplezték le Martinelli Jenő (1886-1954) szobrászművész alkotását, amelyet József főherceg avatott fel.

1930. június 29-én avatták fel a jászkiséri hősi emlékművet, amelynek leleplezésénél Hothy Miklós kormányzó és felesége is jelen voltak. A bronzszobor Telcs Ede (1872-1948) szobrászművész, a hartaszti kő lábazat pedig Andreotti Géza kőfagaró alkotása. A talapzatot  Kotál Henrik (1874-19?) építész tervezte. A kompozíció Hungáriát ábrázolja, amint egyy elesett katonát emel fel, a másik kezében pedig egy babérkoszorút tart. A talapzat hátsó oldalán található márványtáblán a helyi hősök neve áll.

1924. november 2-án avatták fel Pongrácz Szigfrid (1872-1929) szobrászművész szobrát Jászárokszálláson. A műkőből készült szobor imádkozó, rohamsisakos katonát ábrázol. Jászágó elesetteinek neve is olvasható az emléktáblán, mivel a Nagy Háború idején Jászárokszállás tanyavilágához tartozott.

Bozsik Pál nemzetgyűlési képviselő 1926. május 16-án avatta fel a község 1. világháborús hősi halottai előtt tisztelgő emlékművet. A műkőből készült szobor Istók János (1873-1972) szobrászművész alkotása, amely egy puskája csövére támaszkodó magyar honvédet ábrázol.

1926. június 20-án avatták fel a hősi emlékművet a fegyverneki piactéren, ameyl Kallós Ede szobrászművész alkotása. A leleplezési ünnepségen Gömbös Gyula (1886-1936) nemzetgyűlési képviselő, későbbi miniszterelnök tartott beszédet. Az emlékmű egy 1,5 méter magas magyar huszárt ábrázol. A kovácsolt vaskerítéssel övezett műkő szobor talapzatán 200 fegyverneki katona neve olvasható.

Jászdózsa 1923. november 4-én avatott emlékművet az első világháborúban elesett hősök előtt tisztelegve. A trombitát fújó, tölgyfaleveles sapkás katonalak Nemes Ősz György (1885-1958) szobrász alkotása, amely műkőből készült. 2002-ben a dózsai Honismereti Szakkör felújította az emlékművet, amelynek talapzatán oldalt a 273 hősi halott neve is olvasható. A szobor lábánál "Ha megfújják a trombitát" felirat olvasható.

A képviselőtestület 2010 végén döntött az emlékmű felállítása mellett, amelynek elkészítésére a tószegi Hegedűs József fafaragót kérték fel. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából avatták fel a Trianoni Emlékművet 2011 júniusában a tószegi Hősök terén.

Az első világháborúban Tószegről ezerháromszázan vonultak be. Közülük 126 sohasem látta viszont faluját.