Békési Gyula 1909-ben helyettesítő tanárként érkezett a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumba. Az 1914 júliusában fegyvergyakorlatravonult be a boszniai Avtovazba (ma Szerbia), mint a császári és királiy 46. gyalogezred tartalékos hadnagya.
2010. június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulója alkalmából állítottak emlékművet Jászfelsőszentgyörgy lakosai. Toásó Tibor kőszobrász alkotásának központi eleme a történelmi Magyarországot ábrázoló márványtábla. A tábla felett a község és a Jász Kerületek címere kaptak helyet.
Az 1860-ban felállított 68. Jászkun Gyalogezred egyik százada a hadkiegészítő kerület székhelyén, Szolnokon állomásozott. Az ezred tisztjei elesett bajtársai emlékére állítottak emlékművet Szolnokon 1872-ben. A 7 méter magas obeliszk eredetileg a város főterén kapott helyet. A városházával szembeni oldalán táblát helyeztek el a hősi halottak nevével, akik az 1866-os porosz-osztrák háborúban vesztették életüket.
A trianoni békediktátum tragédiájára emlékezve Jászboldogházán 2003-ban állítottak emlékművet. A harangláb Nagy János asztalos munkája, amely egy viharban megrongálódott. 2013 nyarán a Faluvédő és Szépítő Egyesület helyreállította az emlékművet.
Forrás:
A Faluszépítők képes hírei = Boldogházi Hírek 14. évf. 6. sz. (2013. december) p. 10.
A trianoni békediktátum után, a két világháború között a római katolikus plébánia melletti zöld terület a Trianoni emlékpark nevet viselte. 2011-ben, a Nemzeti Összefogás Napján a Keresztény Értelmiségiek helyi szervezete avatott emléktáblát, amely a plébánia melléképületének falán (Fő út 39.) kapott helyet. A csonka Magyarország térképe mellett a Magyar hiszekegy olvasható
A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvényt májusban fogadta el a Parlament. A trianoni békediktátum 90. évfordulója alkalmából számos településen emlékművet emeltek a magyarság történetének e szomorú dátumára emlékezve. Vezsenyben 2010. június 4-én leplezték le Harangozó Márton fafaragó alkotását. A kompozíció központjában egy hármas halmon álló kopjafa áll kettős kereszttel a tetején.
Az Erzsébet Ligetben 1928. május 6-án avatták fel a Müller Tibor műépítész által tervezett Hősök szobrát Tiszaburán.
Az 1. világháborúban elesett hősöknek a településen egy emlékkeresztet áll, amelyet br. Orosdy Fülöp és neje saját költségén készítettek. 1922-ben erre az emlékműre vésték fel az elesett katonák nevét.
Forrás:
Szikszai Mihály: Az I. világháború "hősi emlékei" Jász-Nagykun-Szolnok megyében. In: Zounuk, 14. Szolnok, 1999. pp. 369-411.
A Hősök szobrát 1924. november 16-án avatták fel. A 2 méter magas talapzaton egy zászlótartó magyar katona műkőből készült alakja látható. Az emlékmű talapzatán olvasható az elesett katonák névsora, felette felirat: "Az 1914-18. évi világháborúban elesett hőseink emlékére állította a Hazafias Kegyelet"
1933. október 8-án avatták fel a városháza előtti téren Szentgyörgyi István kompozícióját, amely a Nagy Háborúban elesett mezőtúri katonák emléke előtt tiszteleg. A talapzaton egy ifjú bronz alakja áll, amely al kezében puskát tart, jobb kezével pedig a műkőből készült obleszkre mutat, amelyre az elesett hősök névsorát vésték.