A Kossuth Lajos utca és az O. Nagy Benjámin utca kereszteződésében kialakított parkban találhatóak a két világháború hőseinek emlékére állított mementók. Az Őrszem című alkotás Kallós Ede munkája, melyet 1931. október 25-én avattak fel. Az 5 méter magas műkőből készült oszlopon álló bronz katonaalak egyik kezében puska, figyelő tekintetét pedig a távolba irányítja.

Haraszti Tivadar földbirtokos 1904-ben kapott nemesi címet "szelevényi" előnévvel. A család a helység temetőjében építette fel sírboltját. A nemesi címerrel díszített kriptán külön tábla készült Haraszti (Haraszty) Károly tiszteletére, aki a Nagy Háború idején, 1915-ben hősi halált halt.

A római katolikus templom kertjében áll az 1. világháború hőseinek emlékművét, amelyet a szelevényiek közadakozásból állítottak. A szobor egy kezében zászlót tartó katonát ábrázol, aki az országcímert ábrázoló pajzsra támaszkodik. Az emlékmű Horváth Géza szobrászművész alkotása, amelynek talapzatán a 84 hősi halott neve is olvasható. 1923. szeptember 30-án avatták fel a Hősök szobrát, amelynek leleplezésekor Vértessy Gyula, a Petőfi Társaság tagja szavalta el "A szelevényi hősi halottak emlékére" című saját költeményényét.

A református templom kertjében áll a világháborúk hőseinek emlékműve, amely a puskájára támaszkodó magyar bakát ábrázol. A Nagy Háborúban elesett tiszaigari katonák emlékére emelt mementóra utóbb a második világégés helyi áldozatai nevét is feltüntették.

A református templom falán avatták fel a Nagy Háború helyi hőseinek emléket állító táblát 1924. december 2-án avatták fel. Az emléktábla reliefje Bán Zoltáén szolnoki mester munkája.

A Nagy Háborúban elesett vezsenyi katonák emléke előtt tisztelegve állítottak bronztáblát a Kultúrház épületének homlokzatán. Az ünnepélyes leleplezésre 1927. október 2-án került sor, amelyen jelen volt József főherceg is. Horkai Pál helyi géplakatos öntötte a több mint 220 kg súlyú táblát.

A Fő téren áll a Nagy Háború helyi hőseinek emléket állító emlékmű. A rohamsisakos katona alakja, hátterében a hármas halmon álló kettős kereszttel Zsákodi Csiszér János (1883-1953) alkotása, melyet 1925. szeptember 20-án avatott fel Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő. A szobor műkő talapzatán a jánoshidai hősi halottak neve olvasható.

A Nagy Háború helyi hősi halottai emléke előtt tisztelgő szobrot 1934-ben avatták fel a temető melletti parkban. A műkő talapzaton Vass Viktor szobrászművész 2 méter magas bronzból készült alkotása látható: a zászlót és kardot tartó katona. A műkő posztamens két oldalán a helyi áldozatok neve olvasható. Azt itt szereplő 172 nevet tartalmazó névsor azonban nem teljes.

A temetői kápolna falán található két emléktábla, mely a két világégés helyi áldozatai előtt tiszteleg. Az emléktáblát  1921-ben avatták fel.

1937-ben Borbereki Kovács Zoltán (1907-1992) szobrászművészt bízták meg az emlékmű elkészítésével, amelyet 1939. június 18-án, Horthy Miklós kormányzó születésnapján lepleztek le. A szobrot egy újonnan kialakított parkos részen, az ún. hősök kertjében kívánták elhelyezni. Az elültetett növények takarták a szobrot, ezért a Hősök szobrának talapzatát a tervezetnél egy méterrel megemelték.