Abádszalók központjában, az általános iskola előtti parkban található az 1. világháborús emlékmű. Az 1920. december 9-i községi közgyűlés döntött az emlékmű felállítása mellett. Több emlékmű tervei közül választották ki a "Pro Patria" jeligével ellátott 3 méter magas katonát ábrázoló szobrot. Az 1923 őszén felállított műkő kompozíció érdekessége, hogy a zászlót tartó honvéd alakját a szobrász Kovács Pál (1892-1914) közlegényről formázta meg, aki Abádszalókon született és feltételezések szerint Nagy Háború első hősi halottja volt.

Az 1920-es években a Nagy Háborút megjárt katonák egyesületeket hoztak létre. Karcagon a 13. Jászkun huszárezred karcagi csoportja 1938 szeptemberében emléktáblát helyezett el hősi halottai tiszteletére a református templom homlokzatán a főbejárat mellett.

A városháza előtti téren áll emlékmű, melyet 1938. október 23-án lepleztek le. Karcagon már 1916-ban szerveztek gyűjtést, hogy emléket állítsanak az elesett hősök tiszteletére. Azonban különböző nehézségek miatt folyamatosan halasztódott az emlékmű felállítása. A város két évtizedes adósságát rendezte, amikor pályázatot hirdettek az 1930-as évek közepén a hősi emlékmű elkészítésére. 1937-ben az emlékmű bizottság javasolta egy vízmedencével kombinált szobor felállítását.

A turulmadaras obeliszket a jásztelki hős katonák emlékére állította az utókor a községháza előtti parkban. 1932. október 30-án avatta fel Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő. A Budapesten készült emlékmű készítője ismeretlen. Az obeliszk elején olvasható az elesett katonák névsora. A település 1940-ben emlékkönyvet is megjelentetett a község hőseinek emlékére.

Az 1. világháború áldozatainak tiszteletére állított emlékmű a római katolikus templom kertjében áll. Pongrácz D. Szigfrid (1872-1929) és Vass Viktor (1873-1955) alkotását 1924. július 6-án avatták fel. A talapzatra emelt koronás címerrel díszített műkő fal mellett gyalogos katona alakja áll, aki lehajtott zászlót tart a kezében. A zászló a fal elé omlik. Az emlékfal elülső és hátoldalán olvasható a jászfényszarui hősi halottak névsora betűrendben, akik a Nagy Háborúban estek el.

A Szent Imre (Szolnoki) temetőben áll a műkőből készített emlékkereszt, melyek talapzatán oldalt márványtáblákon olvasható az 1. világháborúban elesett jászberényi katonák neve, akik a temetőben nyugszanak további 63 magyar, 4 olasz, 10 orosz és 8 szerb hősi halottal együtt. A korpuszt a Redemptus Közbizottság állította.

Forrás:
Sáros András: Jászberény műemlékei, emlékművei, emléktáblái. Jászberény, 1971.

Békési Gyula (1882-1914) gimnáziumi tanár az 1. világháborúban halt hősi halált. A Lehel Vezér Gimnázium a hős tanára és valamennyi, a háborúban elesett növendéke emléke előtt is tisztelegve állított emléktáblát az intézmény emeleti folyosóján 1928. június 17-én.

A Nagy Háborúban hősi halált halt jászkun huszárok emlékére Jászberény városa bronz szobrot emelt. A szobor Vass Viktor szobrászművész alkotása, amely trombitát fúvó jász huszárt ábrázol. 1926. október 24-én avatta fel gróf Apponyi Albert nemzetgyűlési képviselő. 

Az első világháborúban hős halált halt református katonák emléktáblája a református templom épületében található a torony felöli oldal karzatát tartó középső árkádján. A 45 katona nevét ismertető emléktáblát az egyik elesett katona özvegye emeltette.

A Hősök szobrával egy időben, 1929. november 17-én avatták fel a Nagy Háború helyi hősi halottainak a nevét tartalmazó két márványtáblát a Nagytemplom északi homlokzatán. A A két 120x140 centiméteres emléktáblát Pál István kőfaragómester készítette el.

Forrás:
Szabó János: Emléktáblák és emlékművek Kunszentmártonban. In: Kunszentmárton, a mezőváros : "...Körös vizinek napkeleti partján..." Szolnok, 2008. 457-486. pp.