A mezőtúri hitközségből az első világháborúban 16-an estek el. Az őszirózsás forradalomnak Adler Jakab malomtulajdonos esett áldozatul. A zsinagógában a világégésben odaveszett mezőtúri zsidó katonák tiszteletére állítottak emléktáblát az 1920-as években. Az emléktáblát a mezőtúri Izraelita Szentegylet állította. A hősi halált halt katonák neve magyar és héber nyelven is olvasható.

Boros Elek budapesti kőfaragó munkája a Nagy Háborúban hősi halált halt szajoli katonáknak emléket állító monolit, amelyet 1921. május 12-én avattak fel. Az emlékoszlopon felül babérkoszorú minta, alatta felirat: "Nyugosznak ők a hős fiak dúló csaták után." A 40 elesett katona neve is olvasható az obeliszk négy oldalán.

A Nagy Háború hőseinek állított emlékmű a település központjában található, melyet nemzeti trikolorral festett kovácsolt vas kerítés ölel körbe. Az 1923-ban létrejött helyi szoborbizottság. Pásztor János budapesti szobrászművész alkotását választották, amely a feleségétől és a gyermekétől búcsúzó katonát ábrázol. A hősi emlékmű 1,8 méter magas alapzaton áll. A műkőből készült alkotás teljes magassága 4 méter.

Szelekovszky István fafaragó alkotása az a kopjafa, melyet 2001. július 1-jén lepleztek le a templom előtti parkban. A 2. világháborúban a front közeledtével 1944. október 9-én vonultak ki Tiszaroffról a németek. A Szovjet Hadsereg 5 nappal később érkezett a község határához. Az itt állomásozó csapatok a tiszai átkelést biztosította. A tiszaroffi komp folyamatosan szállította a menekülő civileket és a németeket visszaszorító katonai alakulatokat. Október és november hónapban több belövés is történt a faluban, amelynek helyi polgári áldozatai is voltak.

Az első világégés után állították fel az elesett hősök emlékoszlopát, melynek a település központjában áll. A turulmadaras emlékművet gróf Waldeck Hubert emeltette. 1923. augusztus 22-én avatták fel Farkas Gusztáv kőfaragó munkáját. Magassága 5,4 méter. Alul lépcsőztes kiképzésű, rajta obeliszk, tetején turulmadár ül.

Tiszapüspöki képsviselőtestülete 1923. március 20-án tartott ülésén fogadta a HEMOB megbízottjaként Fülöp József ezredest, aki bemutatott néhány emlékműtervet. Martinelli Jenő szobrászművész alkotására esett a település  elöljáróinak választása. A 3,5 méter magas műkőből készült alkotás felavatására 1924. június 29-én került sor.

Az első világháború hősei előtt tisztelgő emlékművet 1929. november 17-én leplezték le Kunszentmártonban a Köztársaság téren. A római katolikus templom előtti díszkertben álló emlékművet József főherceg avatta fel. A szobor egy budapesti szobrászművész alkotása. A szobor posztamensét Tomonitzka József helyi építőmester készítette, a feliratainak vésését Pál István kőfaragó végezte. A szoborhoz vezető lépcsővel szemben II.

Hősi emlékmű az 1. és 2. világháború magyar, német, olasz, orosz és román elesett katonáinak és hadifoglyainak emlékezetére a szolnoki római katolikus temetőben található. A 2. világháború befejezése után a hősi temető rendezését és a bombázások által lerombolt 1. világháborús Martinelli-féle emlékművek darabjaiból valamennyi itt eltemetett hősi halott tiszteletére emlékoszlopot kívánt a város állítani 1948-ban.

1914 és 1918 között, majd 1919-ben a Tanácsköztársaság idején 760 hősi halottat temettek el a szolnoki Kőrösi úti temetőben. Ugyancsak itt helyezték örök nyugalomra a kolera- és spanyolnátha járvány következtében elhunyt 200 orosz  hadifoglyot is. 1934-ben az olasz követség az itt eltemetett 64 olasz hadifogoly földi maradványait kihantoltatta és hazaszállította.

A Nagy Háború hőseinek 1923-ban készítettek emlékművet Rákóczifalván egy szolnoki kőfaragómesterrel. Egy műkőből készült 3, 5 méter magas oszlopon márványtáblát helyeztek el az elesett katonák nevével. Felette bronzból készült dombormű, amely egy elesett honvédet és egy ágyút ábrázol.