A 2002 őszén felavatott Szent István parkban álló történelmi emlékfal Magyarország legfontosabb eseményeit és kiemelkedő alakjait jeleníti meg. A település lakó méltó helyen emlékezhetnek meg nemzeti ünnepeink alkalmával.

Az emlékfal két oldalán zászlórúd

Jászkiséren a Fő út mellett állították fel a Trianon emlékművet 2010-ben. Alkotója Csák Attila. 2012-ben a helyi '48-as polgári kör tagjai vállalták az emlékmű környékének kialakítását.

Forrás:

Rendben tartják az emlékművet. Új Néplap (2012.05.10.): 5.

A préselt vörös téglából készült szakrális építmény fülkéjében egy tömböt képező, kőből faragott kereszttel és Krisztus-alakkal álló emlékhelyet ifj. Szabó Imre hegybíró állíttatta 1911-ben. Az emlékmű fent harangtoronyban végződik.

A Mártíremlékművet [[varga-miklos-1928 | Varga Miklós]] (1928-) szobrászművész készítette el és adományozta a szobrot Mezőtúr várossá nyilvánításának 600. évfordulójára 1978-ban.

2009-ben emlékhelyet állítottak Mezőtúron a városból elhurcolt magyar zsidók tiszteletére az egykori gettó közelében, a mai főiskolai épület előtti téren. A gettót a Márer és Társa Téglagyár telepén alakították ki, ahová 1944. május 27-én kb. 450 embert deportáltak. Innen egy hónappal később Szolnokon keresztül a foglyokat a lengyelországi táborokba szállították, ahonnan 176 elhurcolt mezőtúri soha nem tért haza. Az egykori mezőtúri Ritter család leszármazottai 2009-ben emléktábla elhelyezésére kértek engedélyt a városi képviselő-testülettől, amellyel a holokauszt helybeli áldozatainak.

Szolnokon a Tiszai hajósok terén, az 1. világháborús szobor mellett avatták újjá az Országzászlót 2011. március 5-én. A Szolnokért Egyesület kezdeményezésére adakozásból felállított emlékmű a 2011-ben átadott új gyaloghíd tőszomszédságában található.

1934-ben emeltek országzászlót Szolnokon, mely a Eötvös téren állt. Az 1944 őszén bevonuló szovjet csapatok rombolták le.

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

Kenderesen, Horthy Miklós (1868-1957) szülőhelyén Észak-Erdély visszacsatolása és a kormányzó tiszteletére egy székelykaput állítottak fel 1942. július 30-án a Horthy-kastély mellett. A kapu készítői baróti és környékbeli mesteremberek voltak és a kaput több helyen is felállították az Erdélybe bevonuló magyar csapatok fogadására. A kapu a háborút követően megsemmisült. 2010-ben, egyéves előkészület után Kenderes Város Önkormányzata újra felállította a székelykaput, melynek elkészítésére újból erdélyi mestereket kértek fel.

A kenderesi hősi szobor tervét Horthy Miklós (1868-1957) kormányzó elképzelései alapján készítette és kivitelezte Erdélyi Dezső, Gerlóczy Gedeon és Schong Antal. A szobor Magyarország védőangyalát ábrázolja karddal és pajsszal a kezében. 1941. június 29-én a kormányzó családja jelenlétében avatták fel az emlékművet.

Jászapáti 1848-as katonáinak névsora olvasható az emlékmű két szélén álló műkőtáblákon. Közrefogva Petőfi-szobor (bronz, 96x80 cm). 2000-ben készítette Rajki László szobrászművész a kompozíciót, melyet az államalapítás tiszteletére emelt a település az újonnan kialakított millenniumi emlékparkban.