Helyismereti wiki oldalak

Tanítóink a hitben-emléktábla (Szolnok)

A szolnoki Református Lelkészi Hivatal épületén található Szegedi Kis István (1505-1572), Geleji Katona István (1589-1649) püspökök és Dobos Károly (1902-2004) lelkész közös emléktáblája. Szegedi Kis Istvánt és Geleji Katona Istvánt a törökök hurcolták Szolnokra, és a városban raboskodtak, amíg ki nem váltották őket. Dobos Károly helyi születésű lelkész 1938-tól az 1940-es évek végéig szolgálta Szolnok református közösségét a fasori templomban.

A három református lelkész emlékét közterek is őrzik Szolnokon.

Szolnok

Szolnok

(Károly Nóra felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár)

Ráday

(rádai)
A Rathold nemzetségből származik.
Lipót királytól 1709. évben Ráday Gáspár Réde, Apcz, Méra, Csány, és Igar falukra adományt nyert.
(1767. év pp. 852. A. sz. 1755. év pp. 551. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Reviczky

(revisnyei)
1776. évben Simon fia Gábor fia Gáspár ügyész, gyöngyösi lakos költözött megyénkbe s Árvamegye bizonyitványával igazolta régi birtokos nemességét.
(1775. év 187. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Thalabér

T. Ádám fia József fia József egri sótárnok s fiai Lajos, Felix, János és Móricz Sopronmegye bizonyitványa alapján kihirdettettek 1844. évben.
(1844. év 512. sz. 828. jkl.)
A család 1638-ban kapott armalist.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Hámori József (1932-)

Hámori József Fegyverneken született 1932. március 20-án.

Forrás:

"Magyarország szíve vidéken van!" : Hámori József agykutatóval beszélget Mezei Károly. Budapest, 2008.

Tóth (1714)

III. Károly 1714. évi márcz. 4-én nemesitette meg T. Györgyöt, Bélát és Istvánt, továbbá György nejét Hegedüs Ilonát s fiait Mátyást és Mártont, Béla nejét Farkas Ilonát s fiait Gergelyt és Jánost.
A nemeslevelet még azon évben vármegyénkben hirdettették ki.
(1714. év 43. sz. 561. jkl.)
Az 1724. évben füzesabonyi lakosok voltak.
I. Györgynek és Hegedüs Ilonának az armalisban megnevezett s utódok nélkül elhalt Mátyáson és Mártonon kivül még egy fiuk volt, II. György (sz. 1716.), kitől és Kovács Ilonától származott I. Mihály (1753. Dormánd), ennek fia volt Bodó Erzsébettől III. György (sz. 1782.), ezéi pedig Kovács Annától II. Mihály (1816.) és László (1823.).
Az Egerben és Tiszafüreden birtokos és néhol Albertnek nevezett Bélától és Farkas Ilonától származtak:
1. Gergely, ennek neje Csomortányi Anna, leánya pedig Apollónia (Petheő Károlyné);
2. I. János füzesabonyi lakos;
3. Albert;
4. II. István;
5. Erzsébet, Koczka István neje.
I. János és Sághy Zsuzsi fiai: Imre egri kanonok és Péter (sz. 1746.); ezéi Szabó Katalintól. II. János (1778. Besenyőtelek) és II. Péter; ezéi Mlinkó Erzsébettől III. János (1800.) és II. Márton.
Nemességükről bizonyságlevelet nyertek: 1825-ben III. János és II. Márton besenyőteleki, 1843-ban II. Mihály és László dormándi lakosok. (1825. év 63. sz. 115. jkl. 1843. év 636. sz. 1795. év 302. sz. 331. jkl. 1759. év pp. 653. Q. sz.)
Czímer az armalis másolata alapján:
Kékben hármas zöld halom felett 3 buzakalászt tartó vörös mezü kar; sisakdisz: a pajzsalak karddal; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
(1843. év 636. sz. K. K. XXX. 240.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Ösztreicher Nándor (1877-1919)

1919. május 3-án a Szolnokra visszaözönlő vörösök a hozzájuk csatlakozott városi csőcselék útmutatása mellett a fehérnek mondott vagyonosabb polgárságot fegyveresen megtámadva, rablást, pusztítást, több személyen erőszakot vittek végeztek.
Ditlov Szergej orosz hadifogoly, Csizmás Ferenc mechanikus, Mihályik Béla (mindhárman szökésben), továbbá Hír Mihály, Kővári Elemér, Tompa László, Tompa András, Berkes Ferenc, Pintér István MÁV munkások Ösztreicher Nándor szolnoki lakost előre megfontolt szándékból megölték, lakásából összes pénzét és más ingóit elrabolták.

Ösztreicher Nándor Kósa Károly

Síremléke. Fotó: Kósa Károly - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

Özvegyei Weisz Ilona később hozzáment Klein Oszkárhoz, aki továbbvitte és fejlesztette a család vállalkozását. Nándornak és Ilonának két fia született András (1906-1981) gyógyszerész és István (1908-1986) jogász.

Forrás:

Dr. Cseh Géza Forradalmi törvényszékek és a vörösterror Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (Wiedorn Adolf királyi főügyész-helyettes jelentései a Tanácsköztársaság bukása után) Zounok, 33. Szolnok, 2019

Kozáry

II. Mátyás nemesitette meg K. Pétert, nejét Erzsébetet, leányát Zsuzsit, mostohatestvérét (Siebmacher szerint fiát) Mátyást.
Az armalist 1620. évi márcz. 9-én Hevesmegye, majd később Borsodmegye hirdette ki.
A megnemesitett Péter, úgylátszik, gyöngyösi lakos volt s talán még fia György és unokája Pál is. Ezen Pál fia György azonban már Miskolczon lakott.
Az eredeti nemeslevél a család kihalta miatt Borsodmegye levéltárába lett helyezve. (1676. év 193. jkl. 1733. év 118. sz. Siebmacher 337.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Góth

Czímeres nemeslevelet 1720. évi szept. 5-én nyertek G. Miklós, neje Szabó Anna, gyermekeik József, Mihály, Zsuzsanna, Magdolna. Kihirdettetett ugyanazon évben. (1722. év 461. jkl.) Eredetije Góth Tóbiás egri lakosnál.
A család leszármazása levéltári adatok (1817. év 1312. sz.) nyomán:

http://vfek.vfmk.hu/00000108/109.htm


A nemességszerző Miklós besenyőteleki lakos volt. Nemesi bizonyságlevelet nyertek: 1798. évben Ferencz és fiai (1798. év 316. sz. 475. jkl.); 1804. évben Pál és fia Pál (1804. év 492. sz. 445. jkl.); 1809. évben Ferencz fia Benő (1809. év 192. sz. 397. jkl.); 1825. évben a Békésmegyébe távozott Gábor (1825. év 395. sz. 558. jkl.); 1838. évben László s fia Ágoston (1838. év 2273. sz. 1273. jkl.); 1843. évben Pál sebész s fiai Károly és Pál (1843. év 602. sz. 1082. jkl.); 1844. évben az 1804. évben igazolt Pál fiai János köblösi (Dobokam.) és Ferencz egri lakosok, továbbá az 1825. évben testimoniálist nyert Gábor megyei dijnok fiai Tóbiás-József és Ádám-Alajos.
(1844. év 777., 801. sz. 1271., 1390. jkl.)
A család czímere: Kék pajzsban nádas tóban uszkáló hattyu; sisakdisz: szőlőfürtöt tartó vörösmezü könyöklő kar; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
(K. K. XXXIII. 287.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

1956-os emléktábla (Karcag)(2019)

2019 októberében avattak emléktáblát a karcagi református gimnáziumban az 1956-os forrdadalom és szabadságharc utáni megtorlásokban érintett egykori tanárok és diáktársak tiszteletére a Karcagi Öregdiákok Baráti köre kezdeményezésére.

Az iskolafenntartó egyházat képviselő Koncz Tibor esperes üdvözlőbeszéde, illetve Tóth Barna igazgatónak a tanintézetet bemutató szavai után Bihari László, a baráti kör titkára nyitotta meg az ünnepséget.

Az emléktábla Györfi Sándor szobrászművész alkotása. A márványtábla felirata: "Emlékezzünk az 1956-os forradalmat követően meghurcolt tanárainkra és diáktársainkra! bebörtönzött tanáraink: Kiss Ilona, Filep István, Balogh Imre. Elüldözött tanáraink: Csávás Sándor, Batta László, Dr. Gyergyói János, Kelecsényi István, Takács Istvánné, Takács István. Bebörtönzött diáktársak: L. Kiss János, Demény Lajos. Kicsapott diáktársaink: Vadon Tünde, Csíkos Sándor és ne feledjük az akkoriban hasonlóan üldözötteket sem!"

Forrás:

Bihari László: Emlékezés az 1956-os forradalom gimnáziumi meghurcoltjaira. Karcagi Hírmondó (2019.11.01.): 9.