Helyismereti wiki oldalak

Raksányi

(raksai)
Ősrégi túróczi család.
Megyénkben 1799. évben Pál és Simon (sz. 1765.) raksai származású egri lakosok hirdették ki nemességüket.
(1799. év 49. sz. 62. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Hajdú József (1931-2017)

1931. augusztis 12-én született Makón. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán 1955-ben szerzett diplomát.

Dr. Kéki Miklós gyógyszerész kunszentmártoni patikájában kezdett el dolgozni. Ott ismerte meg későbbi feleségét, Kiss Gizellát. 1957-ben nyitotta meg Turul Madár Gyógyszertárát Cibakházán a régi Sebestyén-féle házban. Oktató gyóygszerészként sokan diplomáztak az iránítása alatt.

Közéleti szerepet is vállalt a település életében. Képviselőként szolgálta a közösséget. 1966 és 1990 között társadalmi megbízású tanácselnök-helyettes volt. Majd a szociális, egészségügyi és kulturális ügyekkel foglalkozó bizottság elnöki posztját látta el.

Számos kitüntetésben részesült: Társadalmi Munkáért aranyérem, Érdemes Társadalmi Munkáért kitüntetés, Kiváló Társadalmi Munkért HNF, SZOT oklevél, Szakszervezeti Munkáért ezüstérem, Egészségügy Kiváló Dolgozója, Vörös Kereszt Oklevél, Szolnok Megyei Tanács Durst János-díj, Cibakháza Nagyközség emlékérem. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egészségügyi Díjat 2006-ban vehette át, abban az évben Szegeden vette át aranydiplomáját is. 2012-ben a község díszpolgárává választotta. 2016-ban gyámándiplomát kapott.

2017 elején hunyt el.

Forrás:

Hajdú család: In memoriam dr. pharm. Hajdú József = Cibaki Hírek (2017.03.): 1

Kornó István

közs. pénztáros * 1899. Csépa. Középiskolát végzett Szentesen, atyja birtokán gazdálkodott, 1931 óta áll a község szolgálatában. - A 68. gy. e.-ben harcolt a román és olasz fronton, fogságba esett. Az ÖTT szakaszparancsnoka.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Nagy (Cs.) János (1902-?)

bognár m. * 1902. Mezőtúr. Régi gazdálkodó család sarja. 1923-ban szabadult fel, 1926 óta önálló. Az Ipartest. előlj. tagja, a Szakosztály jzője. - Felesége: L. Szűcs Ilona, gyermekei: István és Ilona.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Somogyi Károly-emléktábla (Tiszaföldvár)

Somogyi Károly (1811-1888) halálának 125. évfordulója alkalmából szervezett emlékünnepséget a Tiszaföldvári Földrajzi Múzeum és a Tiszaföldvári Római Katolikus Egyházközség. Az ünnepség keretén belül  avatták fel a tudós pap és könyvtáralapító emléktábláját a helyi múzeum udvarán álló Kossuth-ház falán  2013. március 24-én. Ebben a házban született a Podmaniczky uradalom jószágkormányzójának, Somogyi Csizmadia Károlynak a fia, Somogyi Károly, aki később esztergomi kanonok lett, és ő volt szegedi Somogyi Könyvtár alapítója.

Forrás:

Emléktáblát avattak = Új Néplap 24. évf. 74. sz. (2013. március 29.) 3. p.

Volán-emléktábla (Szolnok)

A Jászkun Volán a szolgálatban elhunyt munkatársai emléke előtt tisztelegve emléktáblát emelt a szolnoki autóbuszállomás épületének homlokzatán.

Szolnok

(Károly Nóra felvétele - VFMKMI)

Kiss Pál (1809-1867)

Kiss Pál (1809-1867) 1848 nyarán a Bihar megyei nemzetőrség egyik szervezője és kiképzője volt. 1849 tavaszán a tápióbicskei ütközetben 3. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki. Hamarosan megkapta a 2. osztályú elismerést is. Júniustól tábornok és Pétervárad várparancsnoka lett. Az általános fegyverletétel után amnesztiát kapott. 1850-től haláláig tiszaörsi és tiszafüredi birtokán gazdálkodott.

Tiszafüred

Forrás:

Papp Izabella: Kiss Pál, a füredi tábornok. Jászkun Krónika (1997.05.30.): 9.

Vadász István: Az 1848/49-es szabadságharc tábornoka. Tiszafüred, 2003.

Waldeck György

pyrmonti, gr. földbirtokos * 1813. Tiszaroff. Régi birod. német családból származik. Katonai pályára készült, de anyja elhalálozása miatt birtokát kellett kezelnie. A háború alatt mint rokkant a honvédelmi minisztériumban Belitska Sándor vezérk. ezredes mellett szolgált, mint honv. husz. szds szerelt le. - A közs. képv. test., az Uri kaszinó tagja. - Felesége: körösszegi és adorjáni gr. Csáky Margit, gyermekei: Frigyes, Mária, Hermann.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Ködmön

Bükkszenterzsébeten volt nemesi kuriája, melyet 1682. évben Ködmön Bálint és Albert Csécsei Dorkótól, Barna Ferencz özvegyétől, vettek zálogba. Nevezett nő utódai, az Úsz családbeliek, még auctiót is vettek fel reá s annyira megterhelték, hogy többé ki nem válthatták.
(1754. év pp. 529. K. sz.)
Czímeres nemeslevelet Lipót királytól 1685. évi márcz. 25-én Kődmön Albert, neje Korsó Dorottya, fiai Bálint és Mihály, Bálint neje Kovách Anna, Mihály neje Forghó Ilona, végre unokái János Pál, György, Miklós és Gergely nyertek.
Kihirdettetett ugyanazon évben.
A levéltárban levő másolata igy irja le a czímert: Kék pajzsban zöld alapon fehér lovon ülő, baljával a kantárt igazgató, jobbjában kardot tartó magyar vitéz; sisakdisz: könyöklő kar karddal: takarók: arany-kék, ezüst- vörös.
(1685. év 64. sz.)
1699. évben Pál, Mihály, János bükkszenterzsébeti birtokosok, az 1724. évi investigatió idején a czímerlevélben megnevezett Gergely, Miklós, György és János ugyanottani lakosok.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

1. világháborús emlékmű (Kunszentmárton)

Az első világháború hősei előtt tisztelgő emlékművet 1929. november 17-én leplezték le Kunszentmártonban a Köztársaság téren. A római katolikus templom előtti díszkertben álló emlékművet József főherceg avatta fel. A szobor egy budapesti szobrászművész alkotása. A szobor posztamensét Tomonitzka József helyi építőmester készítette, a feliratainak vésését Pál István kőfaragó végezte. A szoborhoz vezető lépcsővel szemben II. Rákóczi Ferenc jelmondata olvasható: "Életünket és vérünket / A Hazáért és a Szabadságért / 1914-1918". A posztamens templom felőli oldalán Vörösmarty Mihály Szózat című köteményének egy versszaka található: "Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiába onta vért, / S keservben annyi hű kebel / Szakadt meg a honért." Két oldalon pedig Papp-Váry Elemérné Sziklay Szerélna Hitvallás című versének közismert sorai: "Hiszek egy Istenben, / Hiszek egy hazában / Hiszek egy isteni / Örök igazságban, / Hiszek Magyarország feltámadásában / Ámen.", valamint Bajza József Apotheosis című költeményének kezdő szakasza olvasható: "Nyugosznak ők, a hősfiak, / Dúló csaták után, / Nyugosznak ők, sírjok felett / Zöldell bokor, virány."

Kunszentmárton

Képeslap

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

Kunszentmártoni hősök albuma. Kunszentmártopn, 1929.

Szabó János: Emléktáblák és emlékművek Kunszentmártonban. In: Kunszentmárton, a mezőváros : "...Körös vizinek napkeleti partján..." Szolnok, 2008. 457-486. pp.