Jászkiséren a katolikus vallásúak 1773-ig csak magánházakban mutathatták be a szentmise áldozatát. Dósa Pál jászkapitány adományából épült fel a Szent Kereszt feltalálása plébániatemplom. A barokk kápolnát 1829-ben tovább bővítették Pírker János László egri érsek anyagi támogatásával. Ezt a régi templomot pedig 1905-ben lebontották és telkén épült fel a ma is látható neoromán stílusú templom, melyet 1906. október 7-én szenteltek fel. A Foltin János prépost felajánlásából épült templomot Nagy Virgil mérnöktanár tervezte. Az ő tervei alapján készültek a padozat, a szószék és az oltárok építménye is. A templomtorony földszintjén álló neoromán kapuat dísze a kőből faragott Jézus dombormű, két oldalt angyalokkal. A templom orgonáját a pécsi Angster cég készítette.

Képeslap

(Kósa Károly felvételei - VFMKMI)

A kereszthajójában a jobboldali mellékoltár Szűz Mária tiszteletére készült, a baloldalon álló mellékoltár festménye Szent István királyt ábrázolja. A kereszthajó déli részén található oltár tetején áll az első magyar király fából készült szobra. A deszkázaton pedig Szent László és Szent Imre herceg festménye látható.

A Foltin János által adományozott harangokat az 1. és 2. világháború során elvitték. Napjainkban a templom tornyában három harang lakik. A lélekharangon nem található felirat, de feltételezhető, hogy az 1773-ban épült templom megmaradt kisharangja. A középső 280 kilogrammos harang felirata: "Mi lesz belőlünk, hogyha te elhagysz. Szent István király tiszteletére ajánlják G. Varga István és neje Nagy Mária, 1925 Szent évben". Átmérője 78 cm, magassága 70 cm. A nagyharang 1956. október 7-én lett felszentelve. Átmérője 126 cm, magassága 90 cm. Szlezák Rafael műhelyében készült a jászkiséri hívek adományából.

 

Forrás:

Farkas Kristóf Vince - Pető István: Zarándokúton a Jászságban. Jászfényszaru, 2009.

A jászkiséri katolikus egyházközség története. Jászkisér, 2006.

Madarász Flóris: A jászkiséri új templom. Vasárnapi Újság (1906.): 679-680.

másk. Nemes
II. Ferdinandtól 1633. évi jún. 29-én nyertek nemeslevelet K. György, neje Rósás Erzsébet, fiaik Jakab és Benedek, leányaik Orsolya, Erzsébet és Dorottya.
Kihirdettetett 1643. évben, másolata az itteni levéltárban.
(1633. év 2. sz.)
A család genealogiája:

 

Ezt a táblázatot 1794. évben mutatta be a család, midőn a vármegye ügyésze ellen productionalis pört inditott. Ezen pör évtizedeken át húzódott s 1835. évben befejezetlen maradt, mert a Mátyás fia Ferencz által használatba vett Nemes családnév nem lett kellően felvilágositva.
(1725. év 180. sz. 1732. év 162. sz. 1794. év pp. 3332. sz.)
A család czímere: Kék pajzsban zöld alapon csőrében 2 buzakalászt tartó fehér galamb; sisakdisz: a pajzsalak; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Czímeres nemeslevelet I. Lipót királytól 1701. évben nyert a család. M. János kallói lakosnak fia József, az Almásy család mátraverebélyi uradalmának tiribesi tiszttartója, 1833. évben Nógrádmegye bizonyitványával igazolta nemességét.
(1833. év 21. sz. 35. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

férfiszabó m. * 1905. Bpest. Budapesten tanult, ott volt segéd, 1926-tól társas alapon Kürthy és Tóth néven, 1927 óta saját nevén önálló. A Máv dalárda tagja. - Felesége: Kollár Erzsébet, fia: Ferenc.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.