ny. közs. főjegyző * 1876. Kisjenő. Oklevelét Aradon szerezte. Zsigmondházán gyakornok, majd járási írnok Szentleányfalván jző, Teregován és Kassán körjegyző volt. 1920-ban Kunszentmártonba menekült, 1921-től Tiszakürtön h. főjegyző, majd Mesterszálláson főjegyző volt. Nevéhez füződik 100.000 fa elültetése, 2 artézi kút fúrása, kőút és népház építése. 1933-ban ment nyúgdíjba. - Felesége: Suszter Irma, fia: Jenő (áll. ptári főnök).
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
Tiszakürtön született 1861. augusztus 18-án. Apja, gróf Bolza Péter (1824-1881) és anyja, gróf Tige Mária létesítette, illetve alapozta meg a kúriával együtt a jelenleg is létező tiszakürti arborétumot.
Ő jogot végzett a budapesti egyetemen, de már 28 éves korától kezdve kertépítéssel, tájkertészettel, növénymeghonosítással foglalkozott. Szarvason, a nagybátyjától Bolza Józseftől örökölt területen létesített arborétumot az 1880-as évek elejétől feleségével, gr. Vigyázó Jozefával. Magyarországon az elsők között követte a tájképi kertépítés új ágát, az idegen földrészek növényeiből álló gyűjteményes, un. dendrológiai tájképi kerteket, azaz arborétumokat kialakító kertművészeti stílust. 1943-ban készült végrendeletében az arborétumot az államnak ajánlotta fel.
Somogyhárságyon érte a halál 1947. június 8-án. Földi maradványait a szarvasi katolikus ótemetőben álló családi mauzóleum őrzi.
Forrás:
Új Magyar Életrajzi Lexikon. 1. kötet. Budapest, 2000.
Magyar Életrajzi Lexikon. 1. kötet. Bp. 1967.
II. Ferdinandtól 1626. évben nyertek nemeslevelet K. Benedek, fia András, fivérei Máté és János. Kihirdette 1627. évben Abaujmegye. (1627. év 1. sz.) Péter fia András Abaujmegye bizonyitványa alapján kihirdettetett 1696. évben. (1696. év 67. jkl.)
A nemeslevélben megnevezett Andrástól származott Péter, ettől András, ettől János, ettől Ferencz, ettől pedig Mihály, aki 1780. évben Jászberényben lakott. (1780. év 444. jkl.)
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
ny. városi jegyző özvegye, Kiss Gizella áll. el. isk. tanító. Férje * 1877. Karcag. Szolgálatát a vármegyénél kezdte, 1909-ben került a városhoz, 1925-ben vonult nyugalomba, megh. 1928-ban. A Szent István király temetkezési egylet elnöke, a Keresztény párt alelnöke volt. - Gyermekei: Zsuzsanna (iparművész), László, Sári és Klára.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
'''zempléni, legenyei és csörgői''', ref. el. isk. tanító * 1879. Vásárhely. Zempléni nemesi család sarja. Oklevelét 1899-ben Sárospatakon szerezte, 8 évig tanított Gáván, 6 évig Nyirbogdányban.
1913-ban került Karcagra. 1943-ig a Nagykun Református Elemi Iskola tanítója volt. 1930-ban a gazd. ismétlő iskola igazgatója lett. A Vegyesdalárda megalakítója és vezetője, a ref. iskolaszék tagja, a közs. iskolaszék jegyzője és előadója, a városi tanintézetek gondnoka.
Felesége:'' barkói Szikszay Zsuzsánna'', leányai: Ilona (Nagy Károlyné), Mária-Zsuzsanna (Mile Barnáné) és Anna-Erzsébet.
1971-ben hunyt el.
Forrás:
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
ny. máv alkalmazott * 1856. Törökszentmiklós. 1888-ban lépett a Máv szolgálatába, 1913-ban vonult nyugalomba. - Felesége: Kocsis Zsuzsanna, gyermekei: Sándor, Erzsébet, Árpád és János.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
A jászjákóhalmi temetőben több feszület is található. Az egyik régi kereszt vélhetően a Szőkehalom legmagasabb pontjára készült 1853-ban.
Ez a dátum egyben az első sír hantolásának ideje is az új temetőben. A rendelkezésre álló hely és a nagy méretű betűk miatt a szöveg sokszor tördelt, illetve elválasztott:
AZ/ISTEN/DICSŐS-/SÉGÉRE/ÁLÍTAT-/TA/SZÖLLŐ-/SI DÁ-/VID/1853.
Forrás:
Ézsiás Adrienn, Horváth Brigitta, Kalló Brigitta: A jászjákóhalmi temető. In: Jászsági évkönyv. Jászberény, 2015.: 194-202.
A III. Ferdinánd által F. Mátyás, fia Mátyás és testvére Dániel részére adományozott nemeslevelet 1655. évben Zólyommegye hirdette ki.
Leszármazása:
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
Kárpátfalvi József (sz. 1901. nov. 21. Tokaj). Tanári működését 1926-ban kezdte. Tanított Tiszafüreden is. Ünnepi beszédek szónoka volt.
Forrás:
Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Budapest, 1942.
özv. vendéglős * 1892. Szigetvár. Férje a Kultúr-vendéglő tulajdonosa volt, megh. 1932-ben, 1933-ban nyitotta az özvegy jelenlegi vendéglőjét. - Fia: Heizel József.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.